Biogáz

A biogáz szerves anyagok anaerob erjedése során képződő, a földgázhoz hasonló, rendkívül sokoldalúan felhasználható légnemű anyag.
A biogáz előállítására az élelmiszeriparban, a mezőgazdaságban és a kommunális szférában képződő legtöbb szerves anyag alkalmas.
A folyamat spontán módon is lejátszódik mélyvízi tengeröblökben, mocsarakban és hulladéktároló telepeken, azonban mesterséges beavatkozással a gáztermelés hatásfoka megsokszorozható.

Pirogáz

A Pirogáz előállítása egy oxigén szegény környezetben történő gázosítás, amelynek végterméke nem a füstgáz, hanem az úgynevezett pirogáz. A fagáz egy magas hőmérsékletű (700 oC feletti) reakció során jön létre, amikor is korlátozott mennyiségű oxigén felhasználásával tökéletlen égés megy végbe. Ilyenkor a folyamat során a felhasznált biomasszából metán, hidrogén, szénmonoxid, valamint széndioxid szabadul fel.
Az így kapott felhasználható közvetlenül hőtermelésre, de kogenerációs (hő + áram) energiatermelésre is alkalmas, hiszen a fagáz a magas metán, karbonmonoxid, valamint hidrogéntartalma miatt éghető.

Hidegen préselt növényolaj

Növényi olaj olajnövényekből állítható elő. Ezen növények számos fajtája ismert, azonban Magyarországon elsősorban repcéből, illetve napraforgóból állítanak elő növényi olajat.
Az olajat az olajnövény magjából nyerik ki préseléssel, vagy sajtolással.

Cégünk elsősorban az úgynevezett hidegen préseléssel foglalkozik, mivel a hidegen préselt olaj az egyik legkedvezőbb a kogenerációs energiatermeléshez (áram +hő). Ennek oka, hogy míg az étkezési olaj előállításánál a magból legkevesebb energiával kinyerhető legnagyobb olajmennyiségre törekszenek, addig az energiatermelésnél az olaj minősége a döntő.

Pellet / Brikett

A pelletet és a biobrikettet összefoglaló nevükön energetikai tömörítvényeknek hívjuk.
Az energetikai tömörítvényeket az úgynevezett tömörítési eljárás alkalmazásával állítják elő biomasszából, mely lehet fa, szalma, de egyéb mezőgazdasági hulladék is. Energetikai szempontból a tömörítés két formáját különböztetjük meg: a brikettálást és a pelletálást. Mindkét eljárás fő célja a térfogati sűrűség növelése, hiszen a nagyobb térfogati sűrűség révén növekszik a fajlagos energiasűrűség (GJ/m3) is. Ez azt jelenti, hogy 1 m3 energetikai tömörítvény jóval több energiát tartalmaz koncentrált formában, mint ugyanennyi hagyományos tömörítetlen biomassza. Az energia koncentrálásán kívül a tömörítés további előnye, hogy a tömörített anyagnak kisebb mind a nedvességtartalma, mind a helyigénye, jobbak a rakodási feltételei, valamint egyszerűbb és könnyebben autómatizálható az égéstérbe juttatása.